Az új időpont: október 6., csütörtök

Az Országos Emelőgépes Egyesület (OEME) június 8.-10. között rendezte meg Gyulán, a Hotel Erkelben a 11. Országos Emelőgép-üzemeltetői és Biztonságtechnikai Konferenciát, az OREMBIK ’16-ot. Az 1996 óta rendszeresen megtartott konferencia lehetőséget ad a szakértők, valamint az üzemeltetők számára, hogy áttekintsék az előző konferencia óta eltelt időszakban a szakterületükön bekövetkezett műszaki, technikai újdonságokat, szabvány- és jogszabályi változtatásokat. A kétévente megrendezésre kerülő találkozások lehetőséget teremtenek az emelőgépes szakterületen tevékenykedők részére, hogy az esetleges eltérő véleményüket akár szűkebb, akár pedig szélesebb körben megvitassák.

Az OREMBIK ’16-on a 226 fő résztvevő a két és fél nap alatt 24 előadást hallgatott meg a daruk; a targoncák; az emelőgépkezelők képzése és felkészültsége; a karbantartás, a műszaki fejlesztés; valamint az emelőgépek biztonságos üzemeltetése tématerületekről.

A konferencia helyszíne lehetőséget teremtett az előre bejelentkező cégek részére termékeik, szolgáltatásaik fizikai valóságban való bemutatására is. A kiállító cégek többsége elsősorban írásos összeállításukkal, kiadványaikkal jelentek meg. A termékismertetők között színfolt volt a Langmáhr cég kiállítói standja, ahol a legkülönbözőbb emeléstechnikai szerkezeteket tekinthették meg az érdeklődők ,. Ebben a körben nagy sikert aratott az OEME által ajánlott „Munkahelyi gépkezelői igazolvány”-minta megjelentetése. A különböző helyen már korábban is ingyenesen szétosztott összesen 1000 darab minta-példány azt a célt szolgálta, hogy a potenciális felhasználók a végső formai változat kidolgozása előtt tegyék meg a mindennapi használatból adódó észrevételüket
A konferenciát Nagy Mihály László, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja, a VOSZ megyei elnöke nyitotta meg, majd a Békés megyei Mérnöki Kamara műszaki fejlesztés érdekében tett törekvéseit Buzás Zoltán elnök ismertette. A résztvevők között megjelenő mintegy 180 Anyagmozgatógépek, Építőgépek és Felvonó (AÉF), valamint Munkavédelmi Tagozatokhoz tartozó kamarai szakértő előtt Némethy Zoltán AÉF Tagozat elnök „Szakmai hozzáértés igazolásának gyakorlata tagozatunknál (jogosultság, vagy tanúsítás)” című előadásában ismertette a tagozat továbbképzési rendszerét és a jogosultság megszerzésének feltételeit.

A jogalkotók képviseletében a konferencián részt vett a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikai szakreferense, dr. Majtényi Márton, valamint a Munkafelügyeleti Főosztály vezetője, Nesztinger Péter, aki átfogó előadást , tartott a munkavédelmi törvény küszöbön álló változásairól.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát Kakusziné Körtvélyesi Anikó képzési fejlesztő koordinátor képviselte.

A konferencia kiadványában az előadások egy része megjelent. Az előadások döntő hányada nagyon sok olyan ismeretanyagot tartalmaz, amelyek az emelőgépekkel dolgozó szakemberek részére nélkülözhetetlen lehet, ezért a szerzők engedélyével az előadások helyszínen kivetített anyaga teljes terjedelemben megtekinthető az OEME honlapján.

Minden szakmai konferencia feladatának tekinti a korábbi konferencia óta eltelt időszakban felmerült szakmai kérdések közül napirendre tűzni azokat, amelyek az adott területen feltétlen érdeklődésre számíthatnak. Az emelőgépek területén ilyen széles körű érdeklődést kiváltó téma volt a 2014-2016 időszakban – a „hagyományos” 47/1999 (VIII. 4) GM rendelettel hatályba helyezett Emelőgépek Biztonsági Szabályzat korszerűsítésének kérdésén túl, a 40/2009 (VIII. 31.) KHEM rendelet és az annak módosításából adódó ellentmondások köre, a gépkezelők képzése, jogosultsága, a jogosultság igazolásának módja. A tématerületet érintő szakmai érdeklődést jól mutatja, hogy e területtel 6 előadás is foglalkozott a következők szerint:

• Felföldi Krisztina emelőgép szakértő (vezető főtanácsos, NGM Munkafelügyeleti Főosztály): Emelőgépek körében végzett célvizsgálatok eredménye, értékelése.
• Kovács László (marketing vezető, Powered Access Hungary Kft.): Személyemelők bérletének kérdései (felülvizsgálat, kockázatelemzés, jogosítvány).
• Tihanyi Ödön (Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar Kamara) Országos munkavédelmi fórum határozati javaslata az építőgép kezelésről.
• Kácser Zoltán (képzésvezető, ECHO Innovációs Műhely Dunaújvárosi telephely) Emelőgépkezelői képzés – a jogszabályi előírásoknak és a munkaerő piaci elvárásoknak megfelelően
• Dr. Kása László (elnök, Országos Emelőgépes Egyesület) OEME szerepe az emelőgépekre vonatkozó jogi szabályozások területén.
• Markus Pagliarini (szervizvezető, Ausztria) „Az ausztriai Konecranes szerviz működése” című előadásában a gépkezelőképzés, és ezen belül az emelőgépkezelő képzés területén az osztrák gyakorlatot ismertette részletesen, valamint bemutatta azt a követelményrendszert, amit az osztrák üzemeltetőknek az emelőgépek időszakos ellenőrzése alkalmával követni kell.

A kezelőképzés és a képzett kezelők jogosultságának igazolására kialakított eddigi rendszer változtatásának igénye markánsan jelentkezett a konferencia zárónapjának délutánján tartott kerekasztal vitán. Ezen a területen a jelenlegi helyzetet jól jellemzik a munkavédelmi hatóság célvizsgálatok alapján tett következő megállapításai:

1. A 2014-ben végzett célvizsgálat összefoglalójában megállapítást nyert: „Az
   áttekinthetetlen szabályozás miatt a munkáltatók, munkavállalók, munkavédelmi
   szakemberek, de még az emelőgépek vizsgálatait végző emelőgép szakértők körében is
   teljes a bizonytalanság a jelenleg hatályos emelőgép/targonca kezelő/vezető
   jogosítványok, az adott emelőgéphez szükséges végzettségek tekintetében.
2. A munkáltatók nehezen tudnak eligazodni a követelmények és a tanfolyamok között a
   kezelői jogosultság igazolásához szükséges dokumentumok gyakran változó formái,
   valamint a vizsgáztatók körének folyamatos változásai miatt, ezért egyértelmű
   szabályozásra várnak, hogy annak megfelelhessenek”.
3. Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők
   képzéséről szóló hatálytalan 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgép-kezelői jogosítványok 2015.12.31. utáni érvényességét a 2016. január 1-től hatályos 40/2009 (VIII. 31.) KHEM rendelet 4 órás képzéshez köti – szemben a 2016-ban hatályos OKJ-s szakképesítés 90-140 órás képzési követelményével – ami arra késztette a munkavédelmi hatóságot, hogy a honlapján közzétegye: „ellenőrzéseiknél a 40/2009 (VIII. 31.) KHEM rendelet hatálya alá tartozó gépkezelői
   jogosítványt nem követeli meg.”

A zárónap délutánján elhangzott vita eredménye alapján a konferencia résztvevői a következőkben megfogalmazottakat juttatták el a jogszabályalkotókhoz:

Állásfoglalás:

Az Országos Emelőgépes Egyesület (OEME) 2016. június 8.-10. között közel 230 résztvevővel Országos Emelőgép-üzemeltetői és Biztonságtechnikai Konferenciát szervezett, ahol az elhangzott 24 előadás, valamint az azokat követő vita alapján a konferencia résztvevői (emelőgép szakértők, emelőgép ügyintézők, üzemeltető munkáltatók, forgalmazók) a következő megállapításokat tették:

• A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály jogelődje által az emelőgépek területén 2013. és 2014. években végzett célvizsgálatok negatív megállapításait nem követte olyan jogi szabályozás, ami az adott szakterületen kialakult helyzetet javította volna.
• A 74/2015 (XII. 29.) NFM rendelet az építő- és anyagmozgatógépek kezelése szakképesítés eddigi ellentmondásos helyzetét tovább rontotta.

A résztvevők a szakterület működőképességének fenntartása érdekében javasolják:

• A 47/1999 (VIII. 4.) GM rendelttel hatályba helyezett Emelőgépek Biztonsági Szabályzatát a szakmai szervezetekkel együttműködve mielőbbi át kell dolgozni és ki kell adni.
• Az építő és anyagmozgató gépek vonatkozásában a 40/2009 (VIII. 31.) NFGM rendelet hatályát meg kell szüntetni.
• Az emelőgépek kezeléséhez szükséges végzettségek, jogosultságok terén mielőbbi, átfogó
  és teljes jogi szabályozás szükséges, beleértve a korábban szerzett kezelői jogosultság és az orvosi alkalmasság igazolására is alkalmas igazolványt. Meg kell határozni azon gépek szűkített körét, amelyek kezeléséhez az államilag elismert szakképesítés megszerzése indokolt. A megszerzett jogosultságok nyilvántartása – beleértve a korábban megszerzetteket is – a MKIK feladata.
• Amennyiben a megszerzett jogosultsággal a munkavállaló egy éven belül balesetet okoz, a gyakorlati bizonyítvány kiállítójának kell bizonyítania, hogy a balesetet okozó felkészültsége a gyakorlati vizsgán megfelelő volt.
• Az építő- és anyagmozgató gépek kezelésére vonatkozó teljes jogalkotói folyamatba vonják be a MKIK, MMK, OEME kijelölt képviselőit.”

A továbbiakban meghatározásra került az emelőgépek kezeléséhez szükséges végzettségek, jogosultságok terén az „Állásfoglalás”-ban szereplő átfogó és teljes jogi szabályozás
szempontrendszere is, a következők szerint:

1. Törvény vagy rendelet határozza meg azoknak a gépcsoportoknak a listáját, melyek kezeléséhez államilag elismert képzés szükséges:
   1. adott gépcsoporton belül is lehet szétválasztás: teherbírás szerint, nagy kockázatú, veszélyes környezetbeli használat stb.
   2. az Emelőgépek Biztonsági Szabályzatában is felsorolható ez a lista, az általános megfogalmazásból levezetve.
2. Az államilag elismert képzés elméleti és gyakorlati részből álljon. A gyakorlat teljesen mindegy, hogy milyen emelőgépen történik, mert annak célja az elméletben elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása: gép bekapcsolása, védelmi eszközök alkalmazása, egyéni védőeszközök alkalmazása, környezethez való alkalmazkodás, stb.; minden olyan gyakorlat, amely nem gépspecifikus. Az így szerzett bizonyítvány legyen feltétele a gépkezelői jogosultságnak.
3. Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy az államilag elismert képzést követően
   gépkezelői jogosultságot szerezhessen, még azok is, akik még nem munkavállalók, vagy szakmát kívánnak váltani. Ez a munkáltatótól független legyen. A munkáltató csak megszervezheti, finanszírozhatja a képzést (megfelelő adózást követően), és saját gépi eszközével segítheti. A megszerzett tudás az állampolgáré, amivel szabadon részt vehet a munkaerőpiacon.
4. A gépkezelői jogosultsághoz a képzést és vizsgáztatást elsősorban az emelőgép gyártójának, forgalmazójának vagy szervizének kell biztosítania. A megfelelően felszerelt, gépi háttérrel rendelkező képző intézet is folytathatja ezt a tevékenységet. A gépkezelői jogosultság validálását egy független szervezetnek kell végezni, pl.: MKIK, OEME.
5. A munkáltató feladata csak a munkavédelmi törvény alapján levezethető, helyi sajátosságokat figyelembe vevő, a konkrét gépre vonatkozó oktatás, aminél elsődleges feladat az adott gép kezelésekor fellépő kockázatok felismerése, és azok elhárításához szükséges készségek elsajátíttatása.
6. Azoknak a gépeknek a kezeléséhez, amelyekre nincs előírva az államilag elismert szakképesítés megszerzése, azoknál vagy egy oktató intézet, vagy erre felkészült munkahelyi képző szervezet végezhet gépkezelői jogosultságot biztosító képzést és vizsgáztatást. Külön validálásra nincs szükség, munkavédelmi hatóság ellenőrzi a képzést. A munkáltatónak ebben az esetben is feladata az 5. pont szerinti oktatás.
7. A rendszer kidolgozásánál figyelembe kell venni a következőket:
   1. bármelyik állampolgárnak joga legyen gépkezelői jogosultságot szerezni, hogy ezzel meg tudjon jelenni a munkaerőp
   2. csak azokhoz az emelőgépekhez kelljen államilag elismert szakképesítés, amelyek a munkavédelmi törvény 1/a, illetve az 1/b mellékletében felsoroltak;
   3. a munkavédelmi törvény 1/a, illetve az 1/b mellékletében felsorolt emelőgépek kezeléséhez legyen egységes jogosítvány (vagy ennek megfelelő igazolvány), amit a munkavédelmi hatóság elismer, a munkáltató elfogad, az állampolgár bármelyik munkáltatónál bemutathat és tartalmazza az egészségügyi alkalmasságát is;
   4. a munkáltató ne legyen rákényszerítve irreális költségek elviselésére, pl.: többféle igazolás, jogosítvány beszerzése (OKJ, NKH);
   5. a képzési rendszer alkalmas legyen kisvállalkozások, egyéni cégek esetében is az alkalmazás feltételeinek teljesítésére.

Összefoglalás:

Az OREMBIK ’16 szakmai konferencia lehetőséget teremtett arra, hogy az elmúlt időszak szakmai kérdéseit a résztvevők megvitassák, újra értékeljék. A konferencia munkáját lezáró kétórás vita alapján megfogalmazott állásfoglalás rámutat a mintegy 7 éve húzódó – és ebben az időszakban többszöri módosítással szabályozott – de üzemeltetői szempontból megnyugtatóan meg nem oldott – gépkezelői képzés és a képzettség igazolásának megoldatlanságára. Az emelőgépkezelők képzésénél jelentkező ellentmondást csak fokozza a képző, illetve vizsgáztatási jogosultsággal rendelkező szervezetek nagy száma, azok heterogén felkészültsége, a következetes, egységes szempontok szerint lefolytatott ellenőrzések hiánya. Ugyanakkor az elhangzott előadások többsége bemutatta az emelőgépek üzemeltetése területén tevékenykedők szakmai fejlődését, a műszaki biztonság növelése érdekében tett erőfeszítést. A személyemelők területén elhangzott előadás keretében ismertetett statisztikai adatok, valamint az emelőtargoncák kiválasztásának gazdasági szempontjai felvetik az üzemeltetőknél döntési jogkörrel rendelkező személyek szakmai képzettségének növelési igényét, mert csak ezzel lehet a rendelkezésre álló korszerű géppark által nyújtott műszakitechnikai lehetőségeket gazdaságosan kihasználni. -.-